Árajánlat egyedi (Adatvédelem)

A szigetüzemű napelem rendszer

A szigetüzemű napelem rendszer elnevezése teljességgel találó, mi több, helytálló.

Mert hiszen milyen is egy sziget?

Egy önálló földterület, melyet víz vesz körül, és ami nem kapcsolódik semmilyen más földterülethez.

Lehet pár négyzetméteres és kontinens méretű is, a lényeg a tengerszint feletti kapcsolat nemléte bármilyen más területtel.

Napelem rendszerek esetén is a kapcsolódás hiánya jelenti a kulcsot a szigetüzeműséghez, hiszen nincsenek csatlakoztatva az elektromos hálózatra; saját, belső rendszerben működnek.

Ez úgy lehetséges, hogy az inverter nem egy kétirányú mérőóra felé adja le a megtermelt áramot, hanem külön erre a célra gyártott akkumulátorokra tölti, és később belső használatra biztosítja.

De vajon milyen előnyei és hátrányai vannak az ilyen típusú rendszernek, és miért lehet, hogy inkább külföldön örvend nagy népszerűségnek?

A szigetüzemű napelem rendszer működése

Tulajdonképpen a működési elvét tekintve nincs nagy különbség a szigetüzemű és a hálózatra kapcsolt napelem rendszer között.

Ugyanúgy panelek vannak elhelyezve a tetőn, vagy egy különálló állványon, és azok termelik a napsugárzás átalakításával az egyenáramot, csakhogy ezúttal az elektromosság nem rögtön egy inverterbe, hanem egy töltőeszközbe fut, onnan pedig az akkumulátorokba.

Ezeken a telepeken tárolódik a megtermelt energia, tehát ha fogyasztani szeretnénk, akkor az inverter innen veszi fel a feszültséget és alakítja át számunkra is használható elektromossággá.

Ez egy teljesen független rendszer, aki ilyet építtet, az nem tartozik elszámolással az áramszolgáltató felé, hiszen nincs vétel a hálózatról, és oda történő leadás sincs.

Ez így elsőre talán egész ígéretesnek hangzik, és bár vannak bizonyos hátrányai, mégis Európa több országában többségében ilyen rendszerek épülnek.

Minek tudható be ez a kontraszt a hazai viszonyokhoz képest?

Más ország, más szabályok

Az Európai Unióban egyedülálló módon nálunk létezik (még) a szaldós elszámolási rendszer, vagyis a termelés-felvétel arány egyeztetése az áramszolgáltatóval éves elszámolásban.

Mint tudjuk, ennek az a lényege, hogy a napelem rendszer segítségével visszatermeljük azt az energiamennyiséget, amit a hálózatból felvettünk, és így a ciklusév végén (ha minden jól működött) senki sem tartozik senkinek.

Ám ez a többi országban nincs így, ott már szabott ára van a felvett mellett a megtermelt áramnak is, és eszerint van kiszámolva hónap végén a villanyszámla.

Sajnos az a helyzet, hogy a legtöbb esetben ez kevésbé éri meg, így ezeken a területeken, ha valaki hálózatra kapcsolt napelem rendszert épít, akkor azt csak kiegészítő jelleggel teszi, hiszen nehézkes az elszámolás túltermelés esetén.

Sokkal egyszerűbb egy független, szigetüzemű rendszert telepíttetni, amivel nincs ilyen számadási hajcihő (valamint a hibrid rendszerek is egyre népszerűbbek, erről később).

A szigetüzemű rendszer előnyös oldala

Mint minden napelemes rendszernek, úgy a szigetüzeműeknek is megvannak az előnyei, ám bizonyos hátrányokkal is mindenképpen számolni kell.

Feltétlenül pozitívumként említhetjük meg a karbonsemleges energiaforrás mivoltát, hisz ez ugyanúgy egy PV rendszer, semmilyen káros anyag kibocsátásával nem jár.

Emellett ez is egyfajta befektetés, mivel elvileg egyszer kell rá beruházni, onnantól kezdve pedig a megspórolt villanyszámlán keresztül hozza vissza az árát

A hálózattól és szolgáltatótól való függetlenséget pedig már érintettük néhányszor, ám mindenképpen érdemes ismét kiemelni pozitívumként.

És mi a helyzet a hátrányokkal?

Mindezek mellett hordoznak magukban a szigetüzemű szolár rendszerek olyan tulajdonságokat is, amik miatt érdemes többször is meggondolni a dolgot, mielőtt ilyenbe ruháznál?

Bizony, hogy vannak..

A szigetüzemű PV rendszerek árnyoldala

Sajnos az a helyzet, hogy az ilyen típusú rendszerek előnytelen tulajdonságai mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Mindenek előtt az egyik első, és egyben talán legnyomósabb indok: az ár.

Egy szigetüzemű rendszer az akkumulátorpark miatt 50-75%-kal drágább, mint egy hálózatra kapcsolt, éppen ezért a megtérülési ideje is jóval hosszabb.

A megtérülést tovább odázza a telepek amortizálódása is, hiszen a folyamatos feltöltés-lemerülés egy idő után elhasználja őket, csökken a kapacitásuk, így 5-6 évente cserélni kell őket, ez pedig újabb borsos összeget jelent.

Ráadásul, még ha ezzel sokkal tudatosabb energiafogyasztásra is sarkallja a tulajdonosát, egy szigetüzemű napelem rendszer csak addig lát el árammal, amíg le nem merül, utána energia nélkül maradsz.

Így tehát alaposan át kell gondolnod, hogy mit, mennyit és hogyan használsz, hiszen ha lemeríted az akkumulátorokat, akkor azok minimális feltöltődéséig nem számíthatsz semmilyen áramforrásra.

Kiknek érheti meg a szigetüzemű rendszer?

Azt már előre kijelenthetjük, hogy akik elérhető kiépített elektromos hálózat közelében laknak, azok számára semmiképpen.

Jelenleg még sokkal jobban megéri megtérülés szempontjából hálózatra kapcsoltat telepíttetni, plusz az alacsonyabb költségek szintén vonzóbbá teszik a kétirányú rendszert.

De mi a helyzet azokkal, akik maguk is elszigetelten élnek, például tanyán vagy a településtől távolabb eső gazdaságban?

Nekik már több okuk van szigetüzeműben gondolkodni, és bár elég ritka ma már, hogy valahová nem ér el az elektromosság, azért nem példa nélküli.

Ha tehát úgy döntesz, hogy felújítasz és belaksz egy kiépített elektromos hálózaton kívül eső tanyát, csak akkor érdemes ilyesmiben gondolkodnod.